Citromillatú kakukkfű (Thymus citriodorus ‘Doone Valley’)

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Thymus citriodorus ‘Doone Valley’
• Magyar név: citromillatú kakukkfű, gyakran egyszerűen citromkakukkfűként is említik
• Növény típusa: örökzöld, alacsony termetű, félcserje jellegű évelő fűszernövény
• Növekedési forma: sűrűn bokrosodó, terülő vagy párnás habitusú, talajtakaróként is használható
• Átlagos méret:
  • Magasság: kb. 10–20 cm
  • Szélesség: kb. 30–60 cm, kedvező körülmények között ennél szélesebbre is terjedhet

2. Lombozat

• Levelek alakja: apró, tojásdad vagy keskeny elliptikus, rövid nyelű levelek
• Levelek mérete: általában 0,5–1,5 cm hosszúak
• Textúra: finom tapintású, kissé bőrszerű, aromás illóolajokat tartalmazó levelek; dörzsölésre erősen citromos illatot árasztanak
• Szín az év különböző szakaszaiban:
  • Tavasz: friss, élénk zöld hajtások jelennek meg; a fiatal levelek gyakran világosabb árnyalatúak
  • Nyár: sűrű, közép- vagy sötétzöld lomb, jó fényviszonyok mellett tömött és egészséges megjelenésű
  • Ősz: a lomb többnyire megmarad, de hűvösebb időben kissé tompább, szürkészöldebb tónusú lehet
• Örökzöld jelleg: enyhe teleken a lomb nagy része megmarad, de erős fagy vagy tartós téli nedvesség károsíthatja

3. Virágok

• Virágzó növény: igen
• Virágzat típusa: apró, tömött álörvökből álló, rövid füzérszerű virágzat
• Virágok színe: halvány rózsaszín, lilás-rózsaszín vagy világos bíbor árnyalatú
• Virágok mérete: nagyon aprók, egyenként néhány milliméteresek
• Virágzási időszak: általában késő tavasztól nyár közepéig, többnyire május–július között; meleg, napos helyen hosszabban is virágozhat
• Ökológiai jelentőség: a virágok nektárban gazdagok, ezért vonzzák a méheket, poszméheket és más beporzó rovarokat

4. Termések

• Termés típusa: apró, száraz, négy részre bomló makkocska-termés (a kakukkfűfélékre jellemző)
• Színe: éréskor barnás, sötétbarna
• Mérete: nagyon kicsi, néhány milliméteres
• Érési folyamata: a virágzás után fejlődik, nyár második felére érhet be; a termések a virágok elnyílása után a száraz virágzatban alakulnak ki
• Állatvilágra gyakorolt hatás: a termések önmagukban nem különösebben feltűnőek, nem jellemző, hogy madarakat vonzanának; a növény inkább a beporzó rovarok számára értékes a virágzása idején

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes napot kedvel; a legszebb, legsűrűbb növekedést és legerősebb aromát napos fekvésben adja. Félárnyékot elvisel, de ott lazább habitusú lehet és kevesebbet virágzik.
• Talajigény:
  • pH: semleges vagy enyhén lúgos talaj az ideális, de jó vízelvezetés mellett a gyengén savanyú talajt is elviseli
  • Vízáteresztés: nagyon fontos a jó drénázs; a pangó vizet nem tűri
  • Tápanyagigény: közepesnél alacsonyabb; a túl tápanyagdús talaj laza, felnyurgult növekedést okozhat
• Öntözési igény:
  • Beállt növényként kifejezetten szárazságtűrő
  • Frissen ültetve az első hetekben rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, amíg begyökeresedik
  • Később csak tartós aszály idején szükséges öntözni
  • A túlöntözés és a folyamatosan nedves talaj gyökérrothadást okozhat
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: virágzás után, nyár végén vagy kora ősszel; enyhe visszavágás tavasszal is végezhető
  • Célja: alakítás, a bokrosodás serkentése, a felkopaszodás megelőzése, valamint a kompakt forma fenntartása
  • Fontos: mindig a zöld, leveles részekig metsszük vissza; az erősen fás részekből nehezen hajt újra

Rövid kertészeti összefoglaló

A Thymus citriodorus ‘Doone Valley’ egy alacsony, sűrűn terülő, örökzöld félcserje, amelyet elsősorban aromás lombja, citromos illata és finom rózsaszínes virágai miatt kedvelnek.
Napos, jó vízelvezetésű helyen fejlődik a legszebben, és kiváló választás sziklakertekbe, szegélyekbe, fűszerkertekbe vagy talajtakarónak.
Kevés gondozást igényel, de a pangó vizet és a túlzott trágyázást nem tolerálja jól.

• Legjobb ültetési idő: tavasz, amikor a talaj már felmelegedett, illetve kora ősz is megfelelő lehet, ha a növénynek van ideje megerősödni a fagyok előtt
• Ültetési hely kiválasztása:
  • Fényviszony: napos, meleg fekvés az ideális
  • Talaj: laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, közepesen száraz vagy mérsékelten tápanyagdús talaj
  • Kerülendő: kötött, vízállásos, hideg talajok és a tartós árnyék
• Ültetési távolság: kb. 25–35 cm-re érdemes ültetni egymástól, ha talajtakaró hatást szeretnénk, sűrűbben is telepíthető, de a jó szellőzés érdekében ne legyen túl zsúfolt
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a felszíne a környező talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint amilyen mélyen a cserépben volt
• Első gondozási lépések:
  • Ültetés után alapos beöntözés szükséges
  • Az első 4–6 hétben rendszeres, de mérsékelt öntözés javasolt, hogy a talaj enyhén nyirkos maradjon, de ne legyen vizes
  • Erős tápanyag-utánpótlásra nincs szükség; ha a talaj nagyon gyenge, kevés komposztot lehet bedolgozni ültetéskor
  • Az első évben a túlzott trágyázást kerülni kell, mert a növény inkább a gyökérzet fejlesztésére koncentráljon
• Mulcsozás szerepe:
  • Vékony mulcsréteg hasznos lehet a gyomok visszaszorítására és a talaj nedvességének mérsékelt megőrzésére
  • Ajánlott mulcs: apró szemcséjű kavics, zúzott kő vagy nagyon vékony rétegű szerves mulcs
  • Kerülendő: vastag, nedvességet tartó kéregmulcs közvetlenül a tövek körül, mert túl nedves környezetet teremthet
  • Vastagság: kb. 2–3 cm, és a növény tövénél hagyjunk szabad sávot a szárak körül a levegőzés érdekében