Cseresznye – Prunus avium ‘Sweetheart’

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Prunus avium ‘Sweetheart’
• Magyar név: cseresznye, pontosabban késői érésű nemes cseresznyefajta
• Növény típusa: lombhullató gyümölcsfa
• Növekedési forma: középerős növekedésű, felálló, később szélesedő koronát nevelő fa
• Átlagos magasság: általában 3,5–5 m házikerti körülmények között, jó alanyon és kedvező körülmények között ennél magasabbra is nőhet
• Átlagos szélesség: kb. 2,5–4 m, koronája közepesen sűrű, jól alakítható

A ‘Sweetheart’ egy népszerű, későn érő cseresznyefajta, amelyet nagy, fényes, ropogós termései és jó íze miatt kedvelnek.
Kertészeti szempontból értékes, mert a szezon végén is megbízhatóan terem, és a gyümölcsök jól szállíthatók.

2. Lombozat

• Levélalak: tojásdad vagy elliptikus, finoman fűrészes szélű
• Levélméret: többnyire 6–12 cm hosszú, 3–6 cm széles
• Textúra: közepesen fényes, sima felszínű, a fonák enyhén mattabb; a levelek vékonyak, de nem törékenyek
• Tavaszi lombszín: friss világoszöld, kihajtáskor enyhén bronzos árnyalat is megjelenhet
• Nyári lombszín: közép- vagy sötétzöld, egészséges állapotban élénk és fényes
• Őszi lombszín: sárgás, narancsos vagy vöröses árnyalatokra színeződhet, majd lombhullás következik

A lombkorona díszítőértéke mérsékelt, de a fa egészséges, rendezett megjelenést ad a kertnek.
A levelek ősszel látványosan színeződhetnek, különösen napos helyen.

3. Virágok

• Virágzat típusa: ernyőszerű virágzat, rövid hajtásokon több virág együtt nyílik
• Virág színe: fehér
• Virág mérete: egyes virágok kb. 2,5–3,5 cm átmérőjűek
• Virágzási időszak: tavasszal, általában áprilisban, időjárástól és termőhelytől függően március vége–április közepe között

A cseresznye virágzása látványos és fontos méhlegelő. A virágok nektárt és pollent kínálnak, ezért a beporzó rovarokat, különösen a méheket vonzzák.

4. Termések

• Termés színe: éréskor sötétpiros, majdnem bordóvörös
• Termésméret: nagy, általában 26–30 mm körüli átmérőjű, tömege gyakran 8–10 g vagy ennél több
• Termésalak: szív alakú vagy enyhén megnyúlt, fényes héjú
• Érési folyamat: későn érő fajta; a termések először zöldek, majd sárgászöldből pirosodnak, végül mélyvörösre színeződnek és teljes cukortartalmuk ekkor alakul ki
• Érési idő: általában június vége–július eleje, a termesztési körülményektől függően
• Állatvilág vonzása: igen, különösen a madarak kedvelik; a termések más gyümölcsevő élőlényeket is vonzhatnak

A ‘Sweetheart’ termése ropogós, lédús és édes, jó étkezési minőségű. A madárkárra érzékeny lehet, ezért érés idején hálózás vagy más védelem hasznos lehet.

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes napfény; legalább napi 6–8 óra közvetlen napsütés szükséges a jó terméshez és a megfelelő cukortartalomhoz
• Talajigény:
  • jó vízelvezetésű, mélyrétegű, középkötött vagy laza szerkezetű talaj
  • ideális pH: enyhén savanyútól semlegesig, kb. 6,0–7,0
  • tápanyagigény: közepes; a túlzott nitrogén buja hajtásnövekedést és gyengébb terméskötést okozhat
• Öntözési igény:
  • frissen ültetve rendszeres, mély öntözést igényel
  • később mérsékelt vízellátás elegendő, de hosszan tartó szárazságban öntözni kell
  • szárazságtűrése közepes; a tartós vízhiány a termés méretét és minőségét rontja
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: leginkább nyár végén vagy kora ősszel, illetve a szüret utáni időszakban; erősebb alakító metszésre a nyugalmi időszak vége is alkalmas lehet, de a cseresznyénél a túl erős téli metszés kerülendő
  • Célja: koronaalakítás, a fény bejutásának javítása, a beteg vagy sérült ágak eltávolítása, a termőfelület megújítása
  • Megjegyzés: a cseresznye érzékeny lehet a metszési sebekre, ezért a nagyobb vágásokat célszerű száraz, meleg időben végezni

Összefoglalás

A Prunus avium ‘Sweetheart’ egy későn érő, nagy gyümölcsű, ízletes cseresznyefajta, amely napos, jó vízelvezetésű helyen fejlődik a legszebben.
Közepes növekedésű, lombhullató gyümölcsfa, látványos tavaszi virágzással és magas minőségű terméssel.
Megfelelő ültetéssel, rendszeres öntözéssel és szakszerű metszéssel hosszú távon is megbízhatóan termeszthető.

• Legjobb ültetési idő: ősz vagy kora tavasz. Őszi ültetésnél a gyökérzet még a tél előtt megindulhat, tavaszi ültetésnél pedig a fagyveszély elmúltával érdemes telepíteni.
• Ültetési hely kiválasztása: napos, meleg, szélvédett hely az ideális. A félárnyék csökkentheti a termés mennyiségét és cukortartalmát. A talaj legyen jó vízáteresztő, mélyrétegű, ne pangjon benne a víz.
• Ültetési távolság: általában 3,5–5 m tőtávolság ajánlott, a választott alanytól és a koronaformától függően. Kisebb kertekben gyengébb növekedésű alanyon ennél kisebb távolság is elegendő lehet.
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát úgy kell elhelyezni, hogy az oltási hely a talajszint fölött maradjon. A gyökérnyak ne kerüljön mélyre; a fa eredeti ültetési mélységét tartsuk meg.
• Első gondozási lépések:
  • ültetés után alapos beöntözés szükséges
  • az első 1–2 évben rendszeres, mély öntözés javasolt, különösen száraz időszakban
  • mérsékelt tápanyag-utánpótlás elegendő; friss trágyázást vagy túl sok nitrogént kerülni kell
  • a fiatal fát karózni érdemes, hogy a szél ne mozdítsa meg a gyökérzetet
• Mulcsozás szerepe:
  • igen, erősen ajánlott
  • alkalmas anyag: fakéreg, aprított kéreg, komposztált szerves mulcs, szalma vagy lombmulcs
  • vastagság: kb. 5–8 cm
  • a mulcsot a törzstől néhány centiméterre el kell hagyni, hogy ne érintkezzen közvetlenül a kéreggel
  • előnyei: csökkenti a párolgást, mérsékli a gyomosodást, javítja a talaj hőháztartását és szerkezetét