Himalájai cédrus – Cedrus deodara ‘Pendula’

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Cedrus deodara ‘Pendula’
• Magyar név: Himalájai cédrus, csüngő Himalájai cédrus
• Növény típusa: örökzöld, tűlevelű díszfa
• Növekedési forma: szabálytalan, erősen csüngő ágú, szélesen terülő, gyakran többtörzsű vagy vezetőhajtásában ívesen lehajló habitusú fajta
• Átlagos magasság: általában 3–6 m, kedvező körülmények között idősebb korban ennél magasabbra is nőhet, de a ‘Pendula’ fajta jellemzően alacsonyabb és szélesebb marad, mint a faj
• Átlagos szélesség: 2–5 m, idővel a koronája szélesen elterülhet

2. Lombozat

• Levélalak: tűszerű, rövid, puhább tapintású tűlevelek
• Levélméret: többnyire 2,5–5 cm hosszú, csomókban vagy spirálisan álló tűlevelek
• Textúra: finom, lágy hatású, nem szúrós, sűrű lombozatot alkot
• Szín:
  • Tavasz: friss, világosabb zöld hajtások jelennek meg, a fiatal tűk kissé élénkebb árnyalatúak lehetnek
  • Nyár: mélyebb, kékeszöldtől sötétzöldig terjedő szín
  • Ősz: a lombozat többnyire változatlanul örökzöld marad; enyhe bronzosodás vagy fakulás előfordulhat hideg, szeles időben

3. Virágok

• Virágzó növény-e? Igen, de a cédrusok virágai díszítő érték szempontjából jelentéktelenek.
• Virágzat típusa: különálló hím és női tobozkezdemények; a hím virágok porzós, a női virágok termős tobozkezdemények formájában jelennek meg
• Szín: a hím virágok sárgás, a női virágkezdemények zöldes árnyalatúak
• Méret: kicsik, feltűnés nélküliek
• Virágzási időszak: ősz elején vagy közepén jelennek meg a virágkezdemények; a megtermékenyítés után a tobozok hosszabb idő alatt fejlődnek ki

4. Termések

• Termés típusa: nagy, felálló, tojásdad vagy hordó alakú toboz
• Szín: fiatalon zöldes, éréskor barnuló, végül barnás-szürkés
• Méret: általában 7–12 cm hosszú, 5–8 cm széles
• Érési folyamat: a tobozok a megtermékenyítést követően 1,5–2 év alatt érnek be; éréskor szétesnek, és a magok kiszabadulnak
• Ökológiai szerep: a magokat egyes madarak és kisemlősök fogyaszthatják, de a díszérték szempontjából a termés nem kiemelkedő vonzerő

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes napot kedvel; félárnyékban is megél, de a legszebb, legsűrűbb növekedést napos helyen mutat
• Talajigény:
  • pH: enyhén savanyútól semlegesig, kb. 6,0–7,5
  • Vízáteresztés: jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talaj szükséges
  • Tápanyagigény: közepes; a túlzott nitrogénellátás kerülendő, mert lazább szövetű hajtásokat eredményezhet
• Öntözési igény:
  • Frissen ültetve rendszeres, mély öntözést igényel az első 1–2 évben
  • Beállt növényként mérsékelten szárazságtűrő, de hosszan tartó aszály idején öntözni kell
  • A pangó vizet rosszul tűri, ezért a túlöntözést kerülni kell
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: késő tél vagy kora tavasz, még a hajtásnövekedés megindulása előtt
  • Célja: elsősorban az elhalt, sérült vagy egymást keresztező ágak eltávolítása; szükség esetén alakító metszés
  • Megjegyzés: erős visszavágást nem igényel, és nem is kedveli; a természetes csüngő forma megőrzése fontos

Összefoglaló kertészeti megjegyzés

A Cedrus deodara ‘Pendula’ különleges, csüngő habitusú díszfa, amely legszebben napos, jó vízelvezetésű helyen fejlődik.
Látványos, elegáns megjelenése miatt szoliterként, reprezentatív kertrészekben vagy nagyobb előkertekben különösen értékes.
A sikeres nevelés kulcsa a megfelelő ültetőhely, a pangó víz elkerülése, valamint a fiatal korban biztosított rendszeres öntözés.

• Legjobb ültetési idő: kora ősz vagy kora tavasz, amikor a talaj még/már jól művelhető, és a szélsőséges hőség vagy fagy nem terheli a növényt
• Ültetési hely kiválasztása:
  • napos, meleg, szélvédett hely az ideális
  • félárnyékot elvisel, de árnyékban lazább, kevésbé dekoratív koronát fejleszt
  • mélyrétegű, jó vízelvezetésű talaj szükséges; a kötött, vizenyős, pangó vizes területek kerülendők
• Ültetési távolság: egyedként ültetve legalább 3–5 m távolság javasolt más fáktól, épületektől vagy nagyobb cserjéktől; ha több példányt ültetünk, a végleges koronaszélességet figyelembe kell venni
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy vonalban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint a konténerben vagy földlabdában volt
• Első gondozási lépések:
  • az ültetés után alapos beöntözés szükséges
  • az első vegetációs időszakban rendszeres, mély öntözés javasolt, különösen száraz időben
  • tápanyag-utánpótlásból elegendő lehet tavasszal egy mérsékelt, lassú lebomlású, örökzöldeknek való műtrágya vagy komposzt
  • az első évben a túltrágyázást kerülni kell
• Mulcsozás szerepe:
  • igen, erősen ajánlott
  • legjobb a szerves mulcs: fakéreg, aprított kéreg, komposztált lomb vagy faapríték
  • vastagság: kb. 5–8 cm
  • a mulcsot a törzstől néhány centiméterre el kell húzni, hogy ne érintkezzen közvetlenül a kéreggel
  • előnyei: csökkenti a párolgást, mérsékli a talaj hőingadozását, javítja a talajszerkezetet és visszaszorítja a gyomokat