Nagy levelű hárs (Tilia platyphyllos ‘Fastigiata’)

1. Általános jellemzők

• Tudományos név: Tilia platyphyllos ‘Fastigiata’
• Magyar név: nagy levelű hárs, oszlopos nagy levelű hárs
• Növény típusa: lombhullató díszfa
• Növekedési forma: oszlopos, felfelé törő, sűrű koronát nevelő fa; a fajta a fajhoz képest keskenyebb, szabályosabb habitusú
• Átlagos magasság: általában 10–15 m, kedvező körülmények között ennél magasabb is lehet
• Átlagos szélesség: kb. 4–7 m, a korona keskenyebb, mint a faj alapváltozatánál

2. Lombozat

• Levélalak: nagy, szív alakú, széles tojásdad, enyhén aszimmetrikus levélalappal
• Levélméret: jellemzően 8–15 cm hosszú, néha ennél nagyobb is lehet
• Textúra: a levél színe sötétzöld, felszíne sima vagy enyhén fényes, fonákja világosabb, finoman szőrözött lehet; a levelek tapintása közepesen puha, de erőteljes erezetű
• Tavaszi lombszín: friss, világoszöld hajtások és levelek jelennek meg
• Nyári lombszín: mélyzöld, egészséges, sűrű lombkorona
• Őszi lombszín: sárgászöldtől aranysárgáig változhat, majd a levelek lehullanak

3. Virágok

• Virágzó növény: igen
• Virágzat típusa: bogernyő, jellemzően 2–5 virágból álló, a murvalevelekkel együtt megjelenő virágzat
• Virág színe: krémsárga, halványsárga vagy sárgásfehér
• Virág mérete: egyes virágok kicsik, kb. 1–2 cm átmérőjűek; a teljes virágzat látványosabb a murvalevelek miatt
• Virágzási időszak: általában júniusban, időjárástól és termőhelytől függően június végétől július elejéig
• Illat: erősen illatos, méhcsalogató

4. Termések

• Termés típusa: gömbölyded, száraz makkocska jellegű termés
• Termés színe: zölden fejlődik, éréskor barnás, szürkésbarna
• Termés mérete: kb. 6–10 mm átmérőjű
• Érési folyamat: a virágzás után nyár végére, ősz elejére érnek be; a termések gyakran a murvalevelekkel együtt hullanak le
• Ökológiai szerep: a virágok kiváló nektárforrások a méhek és más beporzók számára; a termések önmagukban nem különösen feltűnő madárcsalogatók, de a fa általánosan fontos élőhely- és táplálékforrás a rovarvilág számára

5. Gondozás és metszés

• Fényigény: teljes nap vagy félárnyék; a legszebb, legsűrűbb koronát napos helyen fejleszti
• Talajigény:
  • pH: semleges vagy enyhén lúgos talaj az ideális, de a jó minőségű, mélyrétegű talajokat kedveli
  • Vízelvezetés: jó vízáteresztő képességű talaj szükséges; a pangó vizet rosszul tűri
  • Tápanyagigény: közepes–magas; a fiatal növények különösen meghálálják a humuszban gazdag, tápdús talajt
• Öntözési igény:
  • Frissen ültetve rendszeres, mély öntözést igényel az első 1–2 évben
  • Beállt állapotban közepesen szárazságtűrő, de hosszan tartó aszály idején öntözés javasolt
  • Általánosságban a talaj felső rétegének kiszáradása után érdemes öntözni, különösen nyári hőségben
• Metszés:
  • Ajánlott időpont: késő tél vagy kora tavasz, lombfakadás előtt; kisebb korrekciók nyáron is végezhetők
  • Célja: alakítás, a vezérág megtartása, a korona sűrűségének és formájának fenntartása, valamint az elhalt vagy sérült ágak eltávolítása
  • Virágzás serkentése: a hárs virágzása alapvetően nem metszésfüggő, de a túl erős visszavágást kerülni kell, mert az a természetes koronaformát és a virágzást is kedvezőtlenül befolyásolhatja

Rövid kertészeti összefoglaló

A Tilia platyphyllos ‘Fastigiata’ egy elegáns, oszlopos növekedésű, lombhullató díszfa, amely nagy, szív alakú leveleivel, illatos nyári virágaival és jó várostűrésével értékes választás lehet parkokba, kertekbe és fasorokba. Legszebben napos, mélyrétegű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajban fejlődik. Fiatal korában rendszeres öntözést és mulcsozást igényel, később viszonylag ellenállóbb, de a hosszan tartó szárazságot nem kedveli. Formája miatt metszése általában visszafogott, inkább alakító jellegű legyen.

• Legjobb ültetési idő: ősz (lombhullás után) vagy kora tavasz, amikor a talaj már művelhető, de a növény még nyugalmi állapotban van
• Ültetési hely kiválasztása:
  • napos vagy félárnyékos hely az ideális
  • mélyrétegű, jó vízáteresztő, humuszos talaj előnyös
  • kerülendő a tartósan vízállásos, tömörödött, sekély termőrétegű terület
• Ültetési távolság: egyedileg ültetve legalább 4–6 m távolság javasolt más fáktól vagy épületektől; fasorban a koronaszélesség és a végső méret figyelembevételével általában 4–5 m tőtávolság célszerű
• Ültetési mélység: a gyökérlabdát olyan mélyre kell ültetni, hogy a gyökérnyak a környező talajszinttel egy magasságban legyen; ne kerüljön mélyebbre, mint a konténeres vagy földlabdás nevelés eredeti szintje
• Első gondozási lépések:
  • az ültetés után alapos beöntözés szükséges
  • az első vegetációs időszakban rendszeres, mély öntözés javasolt, különösen száraz időben
  • tápanyag-utánpótlásból az első évben inkább mérsékelt, komposzt vagy lassú lebomlású szerves anyag előnyös; túlzott műtrágyázás nem ajánlott
  • a törzs körül a gyommentesítés és a talaj lazán tartása segíti a begyökeresedést
• Mulcsozás szerepe:
  • igen, kifejezetten ajánlott
  • alkalmas anyag: fakéregmulcs, aprított kéreg, lombkomposzt vagy szerves mulcs
  • vastagság: kb. 5–8 cm
  • fontos, hogy a mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz; a törzs körül hagyjunk néhány centiméter szabad sávot a rothadás és kártevők elkerülése érdekében